- nap
Voltam az orvosnál, megvannak a gyógyszerek.
Felhívtam fogorvos előtt reggel a kórházat, hogy szeretnék időpontot kérni Lőrincz doktorhoz. Klári meglepődött, mert most voltam. Elmagyaráztam neki, hogy azt beszéltük meg, hogy március, de ha meggondolom magam, és előbb szeretném akkor hívjam. 11-re mehetek, vár.
Mentem is, még szerencse, hogy 11 előtt pár perccel értem oda, mert 11-től vizitre kellett mennie.
Bent parádézott Szabó doktor is, öltönyben, elegánsan. Le se szart. Pont egy betege ült bent nála, ment hozzá, már a folyosón elkezdte, hogy “jól van?“ Szokásos hülye kérdés a válla felett. Arra gondoltam, hogy de jó, hogy nem vele kell konzultálnom már, hanem olyannal, aki annak ellenére is meghallgat, hogy sietnie kell. Semmi gond nem volt az orvosváltással, a nővérek nem kérdeztek semmit, csak átírták. Biztos sokan jönnek el Szabótól.
Mondtam, átgondoltam, beszéltem emberekkel, nem parázok, elkezdem MOST. Helyeselt, hogy egyetért, ne féljek, nem lesz semmi baj. Meséltem neki, hogy hallottam egy gyógyszerről, ami egyszemes, azt kaphatom e?
Megnézte, hogy csináltak e valaha valamilyen DNS vizsgálat szerűt, amit kell, ha ezt szeretném szedni. Nem csináltak, de mindegy is, mert most inkább elsőre a kétszemest javasolja. Mielőtt megyek Amerikába, levesznek vért, február negyedikén, és akkor megnézik ezt is, de két-három hónapig szedjem ezt, akkor megnézik, hogy lement e a vírus, és utána áttérhetek másra. Nagyon kedves volt mindenki, főleg a két kis mókus, jöttek, mosolyogtak: „na, eldöntötte?“ IGEN ELDÖNTÖTTEM! Nem mintha lenne más választásom, de úgy érzem, lelkileg is felkészültem.
Zsolt segített benne, és már attól jobban vagyok, hogy tudom, hogy jó lesz és nyomon vagyok. A tudattól már sokkal jobb. Mikor odafele mentem, alig álltam a lábamon, de ahogy bekerült a táskémba a „titkos“ szer, azonnal jobb lett Elmentem még az AIDS emlékműhöz a László kertjébe, ahol egy sírkő van és egy fa amit 1991-ben ültettek. Megsimogattam a sírkövet, és azért imádkoztam csendesen, belül, hogy hasson a szer és legyek sokkal jobban tőle.
Nagyon erősen éreztem, hogy ott van Anya velem. Miközben a Tűzmadár Egyesülettől pár méterre, a büfé előtt kávéztam, szinte láttam magam előtt amint megyünk együtt az úton a dietetikushoz. Kicsit sírtam is. Aztán mikor hazaértem jöttem rá, hogy pont ma négy hónapja hogy elment. Pont ma, amikor válaszút elé érkeztem. Vége van valaminek és kezdődik valami új, remélem sokkal jobb. Sokszor azt érzem, hogy azért ment el, hogy mi, a körülötte lévők, akik szeretik, visszakapják az életüket. Hogy magunkkal foglalkozzunk, magunkra figyeljünk. Hatalmas kár érte, de tudom, hogy ez az élet rendje.
Este 8 órát határoztam meg a bevétel időpontjára, ami kint Amerikában délután 2. Remélem nem lesz macera se kint, se itthon és azt is, hogy nem lesznek mellékhatások. Klári nővér azt mondta, h 100-ból 1-nek van csak valami, de az hamar kiderül. Lehet szédülés, hányinger, gyengeség. Ez hányingeren kívűl most is van szóval mindegy.
Le fogom írni részletesen a tapasztalataimat.
Tivacay és Tuvada, szevasztok!
- nap
Naponta ötször járok wcre, de nincs hasmenésem. Egész nap pörögtem, edzettem, rengeteget sétáltam, több energiám van, az elmúlt napokhoz képest többszöröse, de azért délután háromra eléggé elfáradtam.
Olyan, mintha folyamatosan hőemelkedésem lenne, ami több mint három hete tart. Mértem, 36.9 Kicsit olyan volt délután, mint mikor a Szergej szerét szedtem, mintha valami amfetamin származékot tolnék és bár pörögtem, a testem nem bírta annyira, mint az agyam. Elkezdtem aggódni az ágyékomban lévő nyirokcsomóim miatt, de hamar elhesegettem, orvos látta, nem kéne újabb betegségbe belelovallnom magam.
El kell vinnem a gyógyszereimet, mert Lacihoz megyek. Majd nála beveszem, de jó is hogy ezt írom, mert most jövök rá, hogy a tárcámba tettem, amit nem akartam magammal vinni. Na, tessék, második nap még csak és majdnem elbasztam.
Mielőtt elindulok, megmértem, most 37.2 Nem valami jó hír, remélem nem megy feljebb.
- nap
Tegnap hőemelkedéssel indultam Lacihoz, de kizökkentett és lement. Gyógyító hatással van rám. Mesélte, hogy egyetemista korában neki is volt hónapokig, talán fél évig ilyen. Fáradékonyság, 37. 2 – 37.5 Minden kivizsgálásra elment, de semmit nem találtak, csak egy kis lép megnagyobbodást, aminek nem volt jelentősége. Azt hitte, HIV pozitív lett, de ez sem igazolódott be. Összeismerkedett valakivel, aki elvitte Dobogókőre, végignyomták a túrát és visszatért az ereje és elmúltak a panaszok.
Megbeszéltük, hogy szombaton elmegyünk. A beszélgetés után elmentünk egy születésnapi bulira. Ott vettem be a gyógyszeremet, le is ejtettem az egyiket, szerencsére megtaláltam.
Sokat ittunk, ami nem volt jó hatással rám, de ez csak amikor hazajöttem derült ki. Kiütöttem magam.. Mai nap a másnaposságom ellenére sok energiám volt, bár kicsit szádültem. Amióta szedem, két napja délutánonként jön ki rajtam a szédülés, kicsit olyan mintha drogoznék. Nagyon pörgök, de érzem, nem bírom azért ezt a tempót még.
Le is mondtam a szombatot, nem merek elmenni, furán érzem magam. Kótyagos vagyok, iszonyatosan felpörög mindenem, szerintem a szívem is, remélem nem lesz baj és hamar megszokom.
Három óra múlva jön a harmadik. Amit még érzek, hogy bár fura álmaim vannak, nem rosszak, és sokkal mélyebben alszom, alig tudok felkelni, de mivel érzem, hogy ha kikelek az ágyból, jó lesz, várom is, hogy elinduljon a nap.
Úgy érzem magam mint egy gyógyszerkísérletben, remélem nem én leszek a minimális hibahatár, akinél súlyos mellékhatások jelennek meg. Zsolt szerint öt nap, nagyon kíváncsi vagyok. Nincs hőemlekedésem, 36.7 és 36. 9
Néha érzek melegéséget, vagy éppen kis hidegséget az ízületeimben, és olyan mintha a lábaim önálló életet élnének, csak úgy visznek magukkal. Van amikor furán látok, tényleg olyan mintha ekiznék, és már lassan vége van a drogos flashnek.
- nap
Tegnap mocsok szarul lettem kora estére. Egyszerűen kiment az erő a testemből, felkelni is alig tudtam. Hirtelen jött, a sok energiából ez. Kis hányinger, gyengeség.
Most is hőemelkedésem van, 37.2. Kezdem nagyon unni és betegségtudatot is okoz. Legszívesebben bebújnék a paplan alá és soha többet nem kelnék fel. Elkezdtem az ágyéki nyirokcsomóimon is pörögni. Borzasztó ez az állapot, nem tudom elképzelni, hogy el fogok tudni utazni. Megint mélyen aludtam, álmodtam, de nem emlékszem olyan élénken mint a gyógyszer szedése előtt. Most pörgök, vagyis tudnék, de fekszem.
Reggel a torkom is kapart és megdagadt a nyakam, illetve az orrom is, folyik, olyan mintha újra kezdődött volna a megfázásom. Tegnap mikor elmúlt ez a pár órás rosszullétem, nagyon felélénkültem, éjfélkor úgy éreztem, mintha órákat aludtam volna, kipihent voltam. Kíváncsi leszek, este jelentkezik e a rosszullét és hogyan alakul a hőmérsékletem.
Úgy érzem magam mintha AIDS-es lennék.
Betegségtudat, hello!
Most 36.6. Mikor fog elmúlni ez az őrület, mikor fog beállni az életem egy normális kerékvágásba? Mikor tudom ezt elengedni és nem arra gondolni állandóan hogy valamilyen végzetes betegségem van? Ez már így marad, ameddig valóban nem derül ki valami halálos kór?
Csapdába kerültem, a saját kibasztott csapdámba.
Elaludtam, szerintem alig másfél órát, de olyan, mintha ötöt aludtam volna, közben gyakorlatilag lázálmaim voltak, fájnak az ízületeim és izzadok . 36.7-8, szóval nincs hőemlekedésem sem, de félig ébren, félig nagyon mélyen aludtam.
Amióta szedem a gyógyszert ismétlődő álmaim vannak. Nem úgy, hogy ugyanazt álmodom, hanem egy álom egy ismétlődő sztori körül forog, mintha belakadt volna a kép, legalábbis így emlékszem, de arra hogy mit álmodom, konkrétan nem. Remélem ezek a tünetek csak azért vannak most és azért ennyire erősek, mert szokik hozzá a szervezetem a szerhez és hamar elmúlnak.
Ma jön a negyedik szem.
- nap
36.2. lassan kihülök.
A tegnap délutáni „elájulásom“ után jobban lettem, de éjjel nem aludtam valami jól. Mindenre felébredtem, hét körül ki is mentem cigizni, nem tudtam aludni. Ugyanolyan „beragadt“ álmaim voltak, de aztán mikor nyolc körül visszaaludtam, nagyon mélyen aludtam kb délig-negyed egyig.
Megint olyan mijntha drogoznék, kicsit ijesztő. Nagyon magas a pulzusom, zavart vagyok, iszonyatosan pörgök, de érzem a szervezetem nem bírja úgy az iramot. Kíváncsi vagyok jön e a délutáni rosszullét, jó lenne megúsznom.
Határozottan betegségtudatom lett, nem a gyógyszerszedéstől, nem csak, hanem a rosszullétektől is, amik bár eddig is voltak, most felérősödtek, plusz a pirula, szóval kicsit olyan érzésem van, mintha minden nap kemoterápiát kapnék, és annak a tüneteit viselném, Nem mintha tudnám, milyen az és remélem nem is fogom, csak ilyen lehet. Remélem ez nem marad így és elmúlik, mert így nem tudom, mi lesz velem.
Szélsőséges és hullámzó, de semmiképp nem kellemes. A pörgés jó, de ugyanakkor érzem, hogy a szervezetemet nagyon megterheli. És ez a „mellékhatások nélküli szer“, milyen lehetett az előző vagy az x évvel ezelőtti kombináció. Hogy mit csinál a szervezetemben, nem tudom, csak reménykedni tudok benne hogy nem teszi teljesen tönkre.
Elkiabáltam, hogy ma volt az első nap amikor nem volt hőemelkedésem. Most mértem és 37.1. Iszonyatosan meleg van itthon, lehet hogy az is hatással van erre. Mindenesetre nem foglalkozom annyit vele.
Nem is voltam olyan rosszul este. Fura, mert este nyolckor beveszem a gyógyszerem, nem sokkal utána tök jól leszek, éjjel alszom a beragadt álmaimmal, nehezen, de frissen kelek, délelőtt mintha ekiznék, késő délutánig full kész vagyok, este kis rosszullét és újra este nyolc van. Ez az elmúlt öt nap tapasztalata, de legalább sokkal jobb mint előtte még akkor is ha vannak benne erős készenlétek. Legalább kevesebb a gyengeség.
