T4- Tévedés, Titok, Türelem, Teljesség.

HIV, ahogy én él(t)em meg.

HIV, ahogy én él(t)em meg.

tiltás

2018. május 23. - javier mendez

 

A László Kórházban láttam kifüggesztve egy papírt, hogy le lehet tiltani a házi és egyéb orvosaimat arról hogy megtudják a betegségem. Először nem is értettem miről van szó, de aztán utána olvastam.Tudva, mennyire félnek még az egészségügyi alkalmazottak is a betegségtől, és a fogorvosos élményem is friss volt még, írtam a megadott email címre.

Hamar jött is válasz az alábbiakkal:

 

“A betegéletút lekérdezés háziorvosok és kezelőorvosok számára, valamint a vénytörténet lekérdezés patikák számára nemsokára elérhető szolgáltatás lesz az OEP részéről. Ez azt jelenti, hogy a háziorvos, a kezelőorvos és a gyógyszertár is láthatja, hogy HIV pozitív vagy.

Nem fognak nagyon gyakran lekérdezést kezdeményezni, mert – idézem az OEP API dokumentációját – „A Betegéletút és vénytörténet lekérdezés igen erőforrás igényes, ezért az API funkció használatát nagyon körültekintően kell végezni. A túl gyakori, nagytömegű lekérdezés a rendszer túlterheléséhez, legrosszabb esetben működésképtelenné válásához vezethet.” Ha azonban bárkinél felmerül a „gyanú”, hogy eltitkol valamit, a lekérdezés megtörténhet. A betegéletút és a vénytörténet hozzáférés azonban letiltható! Erről a kezelőorvosodnak előzetesen tájékoztatnia kell Téged, de ezt úgysem fogják megtenni. “

 

Belegondolva mennyire abszurd az egész. Gyakorlatilag megtiltom a saját védelmemben az orvosomnak, hogy tudja, mi az alap betegségem. Ha tisztában lenne vele és tudná kezelni az információt, lehet hogy segíteni is tudna, hamarabb rájönne, mi bajom van, mi miért történik.

Így meggátolok egy folyamatot azzal hogy eltitkolom hogy HIV pozitív vagyok. Volt olyan korábban hogy egy orvosi vizsgálaton felhívták a figyelmem arra, hogy meg vannak nagyobbodva az ágyéki nyirokcsomóim, mondták, menjek el, viszgáltassam ki. Ha akkor tudták volna hogy ez a betegéség velejárója, pláne az elején, különösen gyógyszer nélkül, akkor ez a kör kimaradhatott volna.

Mégis azt választottam, hogy eltitkolom a betegségem, ezért ki is töltöttem a papírt és visszaküldtem a megadott címre.

 

“…az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 11. § (3) bekezdése alapján kifejezetten tiltakozom, hogy háziorvosom valamint a kezelésemet végző orvosok az általam a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi ellátások adatairól tudomást szerezzenek. Egyúttal tiltakozom, hogy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 10. § (2)-(5) bekezdése alapján a gyógyszert kiszolgáló gyógyszerész az általam a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett gyógyszerekre vonatkozó adatokat megismerhesse. Kérem ezért, hogy jelen nyilatkozatom az OEP elektronikus lekérdező rendszerében kerüljön rögzítésre annak érdekében, hogy háziorvosom, valamint a kezelésemet végző orvosok a rám vonatozó, OEP által finanszírozott egészségügyi ellátások adataihoz ne férjenek hozzá, illetve a gyógyszert kiszolgáló gyógyszerész az általam a kötelező egészségbiztosítás terhére kiváltott gyógyszerekre vonatkozó adatokat megismerhesse.”

 

Tudom, én döntöttem így, választhattam volna más utat is, de félek. Félek attól hogy más elbánásban részesülök ha megismerik a státuszom, félek, hogy nem vesznek emberszámba emiatt.

Orvosokról beszélünk akik felesküdtek, hogy gyógyítanak a legjobb tudásuk szerint. Nyílván ha egészsséges lennék, nem kellene csinálniuk semmit. Ha csak túlaggódás az egész, akkor is rettenetes hogy nem csak a társadalom megítéléstől kell tartanom hanem az orvosokétól is. Ijesztő a tudat, hogy duplán kiszolgáltatott vagyok, ha valami történik.

Látva anyukámat a kezeléseken, a lepukkant kórházban, a leterhelt dolgozókkal, az érdektelenséggel, egyáltalán nem vagyok nyugodt, sőt kifejezetten kétségbe vagyok esve.

Nem szabad arra gondolnom, hogy történik valami, de abban azért bízom hogy egyszer eljutnak az orvosi egyetemek is odáig, hogy nem tizenöt évvel ezelőtti információkból táplálkozva tanítják a betegséget. Eljutnak oda, hogy nem félnek tőlem, ha megjelenek egy rendelőben, és ugyanazt az ellátást kapom, mint mindenki más. Szerencsére eddig a fogorvoson kívül nincsnek rossz tapasztalataim, semmilyenek sem, mert eltitkoltam, de már a gondolat is szörnyű, hogy az egy topic hogy hogyan titkoljam el az orvosok elől hogy HIV pozitív vagyok.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hivsztori.blog.hu/api/trackback/id/tr4213995246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása