Óriás megkönnyebbülést érzek, hogy csak akkor kell beszélnem Bencével a betegségemről, ha szeretnék. Nem kell magyarázkodni, nem kell utalgatni rá, hogy mit élek meg, mikor újra szembejön a téma.
Miután elmesélem részletesen a történetem, nem feszegettük, csak ha úgy alakult, hogy indok volt rá.

Mesélt a „gyógyulásáról“, ami még mindig nagyon idegen és távoli volt számomra, de ráhagytam. A gyógyszerszedést is elhesegettem magamtól minden alkalommal, és örültem, az ambulancián sem feszegetik a kérdést.

Azt mondják, várjunk még, de mindig hozzáteszik félig viccesen, természetesen, ha akarok, nem sajnálják tőlem. Most, hogy tudom, Bence ugyanabban van mint én, nem foglalkozom vele. Kérdeztem az orvost, ilyenkor ugye nem kell védekeznünk. Nem volt egyértelmű a válasz, de valami olyasmi, hogy a fertőzésnek két fő csoportja van, két törzs talán, az egyik a másikat felül tudja fertőzni, azonban a kettes számú Afrikában fordul csak elő. Szóval megnyugodtam és felszabadultam, még akkor is ha erre senkitől nem kaptam egyértelmű felhatalmazást.

Nem sokkal Bence előtt az ismerkedési oldalon létrehoztam magamnak egy HIV pozitív profilt, ahol kép nélkül vártam a leveleket. Kíváncsi voltam, mi történik. Sikerült addigra leküzdenem ellenérzésem, de valahogy mégsem vágytam direkt erre a közegre. Ádám korábban egy levélben írt nekem a témáról, ezért is merült fel bennem is, hogy nézzük meg, mi lesz, de eszembe se jutott senkivel találkozni, aki ugyanezzel a sorssal él.

"Pár napja levelezek egy HIV pozitív sráccal. Nem tudja, hogy én is a csoport tagja vagyok, csupán érdeklődőként írtam neki, eszem ágában sincs felfedni magamat. Talán majd egyszer. Megígérte, hogy legközelebb elvisz magával a pozitívan gondolkodók havi gyűlésére, ahol lehet beszélgetni. Persze, mint kívülálló, mentem volna.

Amikor rákérdeztem, azt mondta, hogy mégsem fog elvinni, mert megbeszélte a csoporttal és külsősöket nem fogadnak.

Nem is vagyok benne biztos, hogy elmentem volna.

Ez a srác sok érdekes történetet mesélt nekem. Heterok, melegek, biszexek, családos emberek írnak neki nap mint nap és rövid beszélgetés után akár le is fekszenek vele.

Amikor ennek az okára rákérdeztem, azt mondta, hogy őt lehet dugni gumi nélkül és sokan erre izgulnak, nem érdekli az embereket az egészségük vagy már alapból nem egészségesek. BETEG!

Nem hittem neki, tehát csináltam magamnak egy HIV profilt és vártam. Természetesen, kép nélkül. A profilban elég nyilvánvalóan szerepelt, hogy beteg vagyok és keresek hasonlóakat vagy olyanokat, akik ezt bevállalják, akár szexre.

Pár óra alatt 200 felett volt a látogatottságom és megdöbbentő, hogy olyan emberek írtak nekem, akik korábban a normális profilomnál „egészségesként” próbálkoztak.

Nagyon sokan megnéztek és olyan srácok is, akiket korábban nap, mint nap láttam az oldalon. Egy egészséges embert miért érdekelne egy HIV profil? Nem értem. Soha nem votlam kíváncsi ilyen profilokra, soha nem nyitottam meg egyset sem, főleg, ha láttam, hogy beteg.

Egyik ismerősöm is megnézett, de nem mertem neki írni. Sokan megnéztek, nagyon sokan. Ha a látogatóimnak csak a fele direkt nézte meg a profilomat, akkor nagyon nagy gondok vannak. A gayromeonak akár az egyharmada is beteg lehet!!! Ami még szörnyűbb, hogy többségében 22-29 év közöttiek nézegették ezt a profilt, nagyon sok helyes, igényesnek tűnő srác is. Sőt, írtak is nekem és sokan szexet is akartak.

Mi van itt!? Nem értem az egészet!

Ha tényleg ennyi beteg van, akkor nem is csodálkozom rajta, hogy én is elkaptam. A profilt még aznap töröltem és soha többet nem akarok ilyen látni.”

Akkor, mikor ezt kaptam tőle, lassan három éve, megdöbbentem, el sem tudtam volna képzelni, hogy valaha képes lennék ilyesmire. Még úgysem, hogy tudom, senki nem tudja, ki van a profil mögött. Egyszerűen annyira ideges lettem volna a tudattól is, hogy esetleg valakiről szintén kiderül, akit ismerhetek, ezzel tovább görgetve azt a kattogásomat, hogy kitől, mikor, hogyan?

Aztán eljött az idő és rávettem magam, hogy megnézzem, mi történik.

Engem nem néztek meg annyian, mint amiről Ádám írt, lehet, nem voltam elég provokatív azzal hogy nem írtam le részletesen, hogy a betegségem ellenére szexelnék.

Azonban volt egy, aki azt kérte tőlem, fertőzzem meg. Korábban is hallottam ilyenről, sőt helyekről is külföldön, ahol ezért mennek oda emberek. Hitetlenkedve hallgattam és őszintén reméltem, hogy ez csak valami ízléstelen vicc, amit valaki kitalált, elhintette valahol, és azóta mindenki terjeszt.

Nem volt az, valaki tényleg azt szerette volna, hogy beteg legyen, mert akkor „tiszta lappal”, kockázat nélkül szexelhet. Nem elég tiszta lap az, hogy nem beteg, és vigyáz magára? Persze, én is vigyáztam, az ember azonban hibázhat, és kénytelen tudomásul venni ha nem nem sikerült eléggé, de szándékosan ki szeretne magának egy ekkora stigmát, nem beszélve az erős gyógyszerekről, a még előre nem látott egészségügyi problémákról, illetve a kiszolgáltatottságról, hogy attól függ az élet, lesz e gyógyszer, támogatja e a TB, vagy hozzá lehet e jutni?

Hitetlenkedve néztem a képernyőt, amikor megláttam ezt a profilt, és elhatároztam, beszélgetést kezdeményezek. Dühöm és megvetésem egyértelmű volt kezdettől fogva.

Így kezdtem a beszélgetést. 

“helo,
gondolom mások is kérdezték már, de megteszem én is, miért akarsz pozitív lenni??

“Szia!

Igen, nem te vagy az egyetlen, aki ezt kérdezi.

Évek óta izgat a dolog, egyre jobban. Most már tudom, hogy nekem ez kell. Erre vágyom, ezt akarom!
Tudom milyen következményekkel jár, de nem riadok vissza tőle. Boldogan vállalni fogom, ha végre lesz olyan, aki segít nekem.

Esetleg neked lenne kedved segíteni?

“Csak a lényegre nem válaszoltal, arra, h miért? 
Miért jó, hogy az vagy?
én nem érzem magam kevesebbnek tőle általaban, de többnek sem.
Eltekintve attol, hogy milyen gátakat okoz az életemben sok esetben, nem mondanám, hogy örülök neki.
Elfogadtam nagyjából, mert nem volt más választásom, és nem látom még az út végét, amitől megijedhetnék, de komolyan nem értem, hogy miért akar vki egészségesként beteg lenni..”

“Ne hidd hogy én vagyok az egyetlen, aki ezt akarja.
A fiatal srácok szinte egyáltalán nem törődnek vele, ha elkapják, akkor így jártak.
A középkorúak között is egyre többen vannak, akik nem haboznak, ha egy pozitívval kerülnek össze.

Nekem felszabadultságot, nyugalmat adna, ha megszerezném.
Veled ellentétben, én igenis többnek érezném magam tőle. Számomra a pozitívok a példaképek.

Ami a betegséget illeti: mire abba a stádiumba kerülök, egyébként is a végét járnám már. :)”

Ekkor már a tehetetlen düh beszélt belőlem, nem azért mert egy agyhalottat kellett meggyőznöm az igazamról, hanem attól hogy nem lehet ennyire beteg a Világ.

“Milyen stádiumba? Szerintem azt sem tudod miről beszélsz pontosan.
Vagy elkezdesz gyógyszert szedni, ami kb 5 éven belül megtörténik, lehet hogy 2.
Ha nem kezdesz el gógyszert szedni van 5 jó éved, és kb. ennyi, ha pedig igen, akkor meg kihúzod 30-ig, 
Szóval igazábol nem tudom, mitől lenne jobb ez neked.

Mitől példaképek? 
Mitől vagyok jobb ? 
Mert elkövettem 1 hibát az életemben ? 
Szerintem ettől nem vagyok jó fej..

- A nem haboznak, ha egy pozitívval kerülnek össze- ről pedig annyit, hogy szerencsére a pozitívok nagy részében (remélem) van felelősségérzet, és védekezik, mikor osszekerül másokkal ...

Én tudod mitől félek? 
Attól, hogy az egeszsegügy kezében vagyok, és ha úgy alakul, hogy nem lesz gyógyszer bármi miatt, vagy megvonják a támogatását, akkor meghalok. 
Szóval szerintem nem az az ijesztő, amit mondasz, hanem az, hogy ennyi idősen nem rendelkezel aggyal, és mégis szabadon rohangálsz az utcán..”

“Kedves vagy, köszönöm!” –jött a válasz, ezzel le is zártuk a témát. Teljesen kikészített.

Persze, le nem kellene foglalkoznom egy ekkora hülyével, de a mentalitás ami padlóra küldött. Mit nem adnék azért, ha akkor kiderül hogy az a rohadt teszt volt csak túl érzékeny, és kevesebb pezsgőt kellene innom.

Bárcsak ne kellett volna végigcsinálnom mindazt amin eddig keresztülmentem.

Lehet, kellett ahhoz hogy fejlődjek és eljöjjön a negyedik ”T”, a TELJESSÉG, de szándékosan betegséget szerezni, elképesztő ötlet.

Lehetséges hogy csak tényleg betegek vagy mentálisan sérültek vannak?

Remélem, Bence nem az. Bízom az illuziómban, remélem még sokáig.