Most, mikor újra megnéztem az írásaimat jöttem rá, hogy régen írtam és alig arról, hogy boldog vagyok! Az ember sokkal könyebben írja le a boldogtalanságat, sokkal egyszerűbben jön ki a szenvedés belőle, ami enyhülést hoz.

A mély érzések többször szomorúak, mint vidámak, a világirodalom műveinek is nagy százaléka is a szomorúságról szól, a szerelmi bánatról, a keserűségről és a reménytelenségről. A boldogságról írni feleslegesnek tűnik sokszor, azt meg kell élni. A boldogtalanságot is, de ez az egyszerűbb megoldás, írni róla, kiírni magamból. Jó dolgokrol írni egy következő szint, amit én lehet még nem tudok.  Ez nem jelenti azt, hogy nem vagyok boldog. Most minden nagyon jó!

Azt hiszem még el sem hittem. Kimondhatatlanul jó érzés úgy élni, hogy tudom, van Valaki, aki szeret és engem akar. Csak engem! Mostanra megértettem, hogy tényleg szeret és őszinte hozzám. Mostanra vált “természetessé”, hogy úgy ébredek, hogy nem az jut elsőnek eszembe, hogy nem tud rólam mindent és nem vagyok hozzá őszinte.  Nagyon fura volt az elején, mintha egy álomból ébredtem volna és jöttem rá, hogy nem a valóság, ami most van. Igazi és ez nagyon jó! Szeret és vigyáz rám !

Nem akarom terhelni a problémáimmal és sajnáltatni magam. Sose hitem volna, hogy vissza tudunk zökkenni ilyen hamar és nem lesz bénító napi téma belőle. Nagyon hamar megtörtént és ha lehet még szorosabb lett a kötelek kettőnk között.  Boldog vagyok meg akkor is, ha ilyet eddig nagyon féltem kijelenteni. Kimondom, mert akkor lehet még erősebb valósággá válik.  Senkit nem akarok, csak Őt, és semmit csak azt, hogy Vele lehessek,

Miért akarom, hogy elolvassa a könyvem részeit?  Nem tudom, nem célom a sokkolás és a téma újrafeldolgozása sem, de szeretném, ha elolvasná, hátha akkor közelebb kerül a problémához, mert ez is én vagyok. Talán ez könnyedebb formája, mint egy újra és újra felmerülő mély beszélgetés. Nekem fontos, hogy néha beszéljünk erről, mert nem temethetem el magamban, be kell építenem az életembe. Muszáj, mert csak így tudok előre menni.  Most már nem vagyok egyedül és ha nem is beszélünk róla, hatalmas energiát ad, hogy érzem, Ő ott van és átölel. Minden reggel és minden éjjel, napközben pedig ugyanolyan erősen érzem, mert belémégett éjszaka.

Az érintés, az illat és minden, ami Ő.