rengetegszer utaztam eddig, és mindig volt egy egészséges izgalom, de ez már több.

Az operatív törzs péntek délig kapott határidőt, hogy letegye javaslatát a vírus behurcolása elleni védekezésről, döntés pedig pénteken vagy szombaton születhet. 

ma van péntek, eltelt dél bőven, holnap utazom. 

?

én nem stresszelnék alapból, ha nem paráztatnának, és nyílván tudnom kéne minél hamarabb, hogy azzal hogy elmegyek, mit vállalok be, haza tudok e jutni vagy karanténba kerülök, és a július további részét itthon töltöm. 

meg jó hogy van udvarka.

kell lennie átmenetnek, nem mondhatják hogy aki ma megy, az ne menjen, vagy két hétig baszódjon otthon. 

miért kell belémverni az ideget? olyan mintha egy covid osztályra mennék önkéntesnek, vagy Iránba egy szexbuliba. 

itthon nincs vírus. 

csak a behurcolt.

vigyázni kell, és sokkal inkább Balaton, mint Adria. 

Földközi tengerrel mi a helyzet? 

Sikerült elindulnom, ez jó hír, mert kétséges volt egészen ameddig el nem hagytam a lakást.

Útközben már nem is néztem híreket, csak mentem, nem is akartam tudni, mi a változás. 

El akartam utazni. Idén kiskanállal mérik a nyaralgatást, nem kockáztathatok. ha nem lenne ez, már sokkal több helyre mentem volna. múltkor, márciusban épp hogy hazaértem, átcsúsztam a határon, és most a második (?) hullám előtt még haza kellene csúsznom.

Persze, nagyon nehezen mondtam volna azt, hogy nem megyek sehova, ahhoz nagyon nagy dolog kellett volna.

Tényleg úgy érzem magam, mint aki életében először utazik, rendesen izgultam.

Nem is tudom, pontosan miért, talán amiatt mert paráztatnak.

Tudom, nem kellene néznem, de muszáj tájékozódnom.

Azzal is tisztában vagyok, hogy teljesen más itthonról híreket nézni, mint ott lenni, és adott esetben rájönni, túl van pörgetve az egész. Vágóképek, drámai zene, sátáni fényelés.

Nem tudom, milyen lesz, de örülök, hogy eljöttem, mondjuk kihagytam volna az elmúlt pár nap bizonytalanságát.

Amikor vettem a jegyet, egy hónappal ezelőtt, azt gondoltam, hogy a határnyitások után három héttel minden rendben lesz, nyilván lesznek új fertőzések, de ezt mindenki sejthette, de meg voltam győződve arról, hogy a maradék szezont nem hagyják elúszni, maximum szeptembertől jöhetnek a szigorítások. én meg alapból elővigyázatos vagyok, már csak a magam megnyugtatása miatt is.

Bár még nem tudom, mi lesz, mit jelentenek be jövő héten.

Itt ülök maszkban, nem mondom, hogy túl komfortos, de szerintem ki fogom bírni, bár még csak 20 perce van rajtam.

Egy tizenkét órás utat nem tudom, hogy tudnék megoldani korlátozott levegővel.

Végül foglaltam helyet, fizettem érte, mert ablaknál akartam ülni, mint mindig, és most nem kockáztattam, hogy levegőt sem kapok, és be vagyok szorítva két ember közé. ugyanis középsőt kaptam, mikor még azt gondoltam, bizoshogynemfizetekezeknekaparasztoknak.

Végül is kiderült, hogy bár a gépen nincsenek kevesen, az én soromban senki nem ül. A környező sorokban ilyet nem is látok, szóval ennek örülök.

Ezért kellett fizetnem érte, hogy ott ülhessek, ahol egyedül lehetek. megérte.