Voltam masszőrnél, aki eléggé beparáztatott, pont annyira, hogy saját kereteimen belül életmódot váltsak.

Kértem talpreflexológiát is, mert régen csináltuk már, és nagyon fáradékony vagyok mostanában, kissé nyomaszt a nemsokára esedékes vérvétel is.

Bár azt mondta, nincs nagy baj szerinte, de majdnem minden szervemhez tartozó pont érzékeny volt, különösen a lép, máj, pajzsmirigy.

Jó alany vagyok, nagyon rám lehet ijeszteni, és Anikóban vakon bízom. Évente kétszer biztos előfordul, hogy valamit javasol, infralámpát, teákat, porokat. Ilyenkor rohanok, és mindent megveszek.

Most kicsit jobban elgondolkoztam ezen a dolgon, kérdezett, miközben kezelt, mennyi cukrot eszem, lisztet, ilyenek. Mondtam hogy reggelire két tejszelet, banán, cukros üdítő, bár arról nemrég leszoktam, esetleg joghurt. Ebédelni ritkán ebédelek, általában este hatkor eszem először normálisan, utána bejátszik egy kis csokiskeksz, fagyi, minden szar.

Ahogy kimondtam, elborzadtam, hogy tényleg, nem figyelek oda arra, mit eszem.

Vannak periodusok meg fellángolások, amikor igen, de alapvetően nem.

Anikó megparancsolta, hogy igyak galajteát, négy liter vizet (megállapodtunk, hogy uborkás vagy citromos / limos víz mehet), és semmi cukrot és fehérlisztet ne egyek legalább két hónapig.

Azt mondta, általánosan ki vagyok merülve, ezen a meleg sem segít, és sokkal jobban oda kellene figyelnem magamra.

Kijöttem tőle, rohantam a bioboltba, vettem chia magot, zabot, teát, datolya szirupot cukor helyett.  Már attól jobban érzem magam, hogy kimondtam, beláttam, hogy változtatnom kell.

Anikó nagyon tud hatni rám, öt éve fontos pillér és csekkolási pont az életemben.  Mikor Bencével való szakítási időszak idején voltam nála, azt kérdezte, hogy „Meg akarsz halni?“ Le voltam fogyva, teljesen kész voltam. Annyira erős volt tőle a mondat, hogy asszem onnantól mentem felfele, ha nagyon kis lépesekben is.

Sokat gondolok Vikire, ma egy éve halt meg. Ha mellettem sem lett volna senki, el tudtam volna jutni arra a szintre, amire ő? Nem hiszem, de lehet hogy közel tudtam volna kerülni hozzá.

Második napja nem eszem cukrot, úgy hogy van itthon vaníliás karika, gumicukor, csokis nápolyi, csoki és tejberízs is. Ha nagyon keresgélnék, lehet hogy találnék mást is. Nem tudom, mennyire kemény vállalás, hogy ezekkel élek együtt, de amikor abbahagytam az ivást, akkor is volt itthon alkohol. Most is van.

Tényleg eljött az idő hogy tudatosabb legyek, ha nem akarom hogy később legyen valami. Egyre több idő, kitartás és pénz hogy ne essek szét.

Masszőr rakja össze a lelkemet és a testemet, manualterapheuta ha már nagyon szétesett, folyamatos ellenőrzés alatt vagyok a kórház által, és mindig van valami topic ami miatt orvoshoz kell menni, szerencsére azért nem gyakran.

Lassan célcsoportja leszek az egészségmegőrző és az élethosszabbítás illúzióját (?) kínáló iparágnak.