Nem tudom, miért kell eljutnunk minden alkalommal Bencével addig a pontig, amikor mindketten üvöltünk, tárgyak repülnek, és minden energiánkat felemészti a düh és a tehetetlenség.
Mikor már csak az elkeseredett zokogás marad, és nem megy tovább előre.
Mindig elmondom, és ennyi idő alatt már…