Amikor kicsit felébredtem a rossz álomból, egy még kegyetlenebb valóságba kerültem, belémhasított a gondolat: Ádám! Belehalok, ha végig kell néznem, hogy tönkremegy ebbe. Szemébe kell néznem és beszélnem vele. Végig arra gondoltam, hogy bárcsak neki ne lenne semmi baja és csak egy rossz napot…

  Minden alkalommal volt bennem egy belső feszültség, amikor a Mária utcába mentem. Akkor is, amikor csak a vért vették le s különösen akkor, amikor vissza kellett menni az eredményért.  Mindig úgy éltem meg, mint egy kötelező dolgot, amin túl kell esni, mély levegőt venni, és utána kimenni onnan,…