T4- Tévedés, Titok, Türelem, Teljesség.

HIV, ahogy én él(t)em meg.

HIV, ahogy én él(t)em meg.

pánik

2017. november 11. - javier mendez

 

Lázas vagyok. Most már asszem lement, de tegnap egész nap az votlam. Kimentem Vikihez pénteken, Zsolti, Viki, én. Persze nem beszéltünk Zsoltival a dologról, nem is tudja, hogy mi van velem, Legalábbis remélem. Lehet, lesz idő, amikor beavatom, hiszen ő érinett és nem csak barát kategória, de most még nem gondolok erre. Tisztességesen bepálinkáztunk, amitől mindenki nagyon másnaposan kelt. Vikiék végighányták a délelőttöt, én pedig torokfájással és harmincnyolc fokos lázzal küzdöttem. Gondoltam, így jön ki a valamilyen rossz házipálinkától a másnap és elmúlik, ahogy magamhoz térek. Nem múlt. Beszedtem két fájdalom-, és lázcsillapítót, pihentünk a TV előtt, aztán késő délután taxival hazajöttem. A buszmegállóig sem tudtam volna gyalog eljutni, annyira gyenge voltam, fájtak az ízületeim, minden mozgás megterhelő volt számomra. Hazaértem, nem volt itthon gyógyszer, csak két szem, ki tudja mikor lejárt algopyrin. Persze, a belváros közepén nem sikerült sehol olyan létesítményt találni, ahol tudok kapni egy doboz lázcsillapítót. Azonnal.

Már körülbelül hat órája volt folyamatosan lázam, ezért meglehetősen aggódva vonszoltam magam a körúton, hátha van valami nyitva, egy benzinkút, ahol lehet kapni, vagy egy ügyeletes gyógyszertár. Gondolkozni sem nagyon tudtam, tompította az agyam a láz, lüktetett a fejem, de csak mentem, mentem, Egy idő után hazajöttem, beszedtem az Algopyrint és lefeküdtem. Aludtam egész reggelig, bár felóránként felébredtem arra, hogy izzadok, átázott a pólóm, a nadrágom, az ágyneműm, minden. Méregettem a lázam folyamatosan, az eredmény nem volt megnyugtató. az éjszaka túlnyomó részében 38.2 és 39.4 között ingadozott. Pánikba estem, ennyire le van gyengülve az immunrendszerem, hogy az egy hónapos nátha után még egy ilyen durva láz is jelentkezik? Mi van, ha eljutottam az alsó érték alá és nem lehet mit tenni? A szó szoros értelmében pánikoltam éjszaka és kétségbeesetten próbáltam a lázamat megszüntetni. Úristen, mi van, ha ki kell hívni az ügyeletet, kapok infúziót, anyámék bejönnek a kórházba, ahol közlik velük a betegségemet is. Annyira egyedül éreztem magam itthon a sötét lakásban láz és kétségek között, hogy komolyan eluralkodott rajtam a pánik.

Kedden kellene mennem vérvételre, de ha ilyen állapotban elmegyek, nem valoszínű, hogy reális eredményt fognak kapni. Nem tudom, mit tegyek, mi van, ha az utóbbi három hónapban annyira romlott az állapotom, hogy a gyógyszer sem segít már és meghalok egy szimpla megfázásban? Jézusom, mik jutnak eszembe.

Most vettem ki a lázmérőt: 37.6 Végre! Mondjuk éjszaka is volt, mikor lement, aztán megint fel, egy órán belül. Hasonló volt, mikor télen beteg voltam, és nem akart lemenni a lázam.

Valószínű holnap itthon kéne maradnom és radikális módszerrel meggyógyítani magam, felhívni Mária nővért, hogy tudok e menni egy héttel később. Basszus, annyira “vártam” az időpontot, hogy megnyugodjak, vagy derüljön ki, hogy gáz van még időben, és most nem tudok elmenni. Beszélek Mária nővérrel, az a biztos. Majd ő megmondja mit kell tennem, csak annyira utálom ezt a telefonálgatást.

Rettenetesen félek. Megint bejön az életembe, amit szándékosan kizártam az elmúlt két hónapban. Bárcsak megint kizárhatnám három hónapra, majd megint háromra ameddig csak lehet.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hivsztori.blog.hu/api/trackback/id/tr113232443

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rainy_day_coffee 2017.11.14. 19:50:50

Voltal vervetelen? Ha tul szemlyes a kerdes, bocsanat.

javier mendez 2017.11.17. 09:04:32

@rainy_day_coffee: persze, folytatom, csak nem volt időm...
süti beállítások módosítása